Ahogy a képen is látható, a sziámi cicus a gazdája felé fordulva ül,ami viszont nem látszik,és nem hallatszik: a gazda - egy terebélyes pasi táskával a pocakján békésen szendereg a széken,és annyira otthonosan érzi magát,hogy hortyog. A cica pedig miauval válaszolgat neki. Nagyon muris volt ilyen intimet hallani,látni,mert az nyilvánvaló,hogy ez nem most fordult elő először...:) Még egy csöppet csiszolnak rajta,és felléphetnek a kabaréban vele. Világszám lenne!
Aztán a cica elunta a dolgot és belekucorodott a kosárkájába. Ott készült a cicaportré,amit az utolsó két képen láthattok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése